A trüffel az valami varázslatos cucc! Egyrészt azért, mert bármiféle sütikészítési előtanulmány nélkül is tető alá hozható különösebb erőfeszítés nélkül. Másrészt azért, mert ez a világ legjobb ajándéka!
De legfőképpen mégiscsak azért, mert a mélyhűtőben rejtegetve mindig előkaphatod magányos estéiden, az „Egyszer volt hol nem volt” legújabb epizódja mellé, vagy egy romantikus vacsi után, amikor csak úgy lazán odaveted a pasinak: „Megnézem, nincs –e valami kis szimpla édesség a konyhában.” És – igen, ezt még mindig lehet fokozni – legeslegfőképpen azért, mert a készítése közben garantáltan valóra válik egy gyermekkori álmod... de nem lövöm le előre a poént!
Hozzávalók (12 darabhoz)
- egy tábla étcsokoládé, magas kakaótartalommal
- 3 evőkanál porcukor
- 1 kávéskanál vanília esszencia, vagy aroma
- 1 marék mandula, vagy mogyoró finomra, de azért nem porrá aprítva
- negyed csésze (vagy egy felespohár) szójatej, rizstej, vagy mandulatej
- 2-3 evőkanál cukrozatlan kakaópor
Legyen kéznél
- egy kis láboska
- egy daráló (de ha nincs, megoldjuk máshogy, nyugi)
- két kis csésze
- egy darabka sütőpapír
- egy fedeles műanyagdobozka
RaaaaajTa!
1. Őröld meg a mandulát, vagy ha nincs darálód/aprítód, tedd egy nejlonzacskóba, azt tekerd körbe egy konyharuhával, és bármilyen nehéz, a kezed ügyébe akadó tárggyal kezdd el püfölni – ez lehet egy bögre, egy dunsztosüveg, vagy egy sodrófa, ha olyan jól felszerelt konyhád van, hogy birtokában vagy efféle kincsnek. Mikor már érzed, hogy morzsolódik, válts technikát és hengergesd a konyharuhán az alkalmi sodrófádat, amíg a mandula egészen szét nem porlad.
2. A csokit törd kockákra és szórd a láboskádba, majd kis lángon, állandóan kevergetve olvaszd meg – ha kezdene odaégni, ugorj a következő lépésre, és...
3. ...add hozzá a tejet. Kevergesd addig, míg fényes, homogén masszát nem kapsz. Löttyintsd bele a vaníliaesszenciát. Húzd le a tűzről, és add hozzá az őrölt mandulát, egy evőkanál porcukrot, majd alapos kevergetés után tapaszd úgy a kis lábos falára és aljára, hogy mindenütt a lehető legvékonyabban álljon rajta a massza – úgy kell kinéznie, mintha szinte nem is lenne benne semmi, csak egy kis ujjal kikaparnivaló, titokban elfogyasztandó maradék.
4. Állj ellen a kísértésnek, és még ne edd meg. Ehelyett told be a mélyhűtőbe fél órácskára. Addig vidd le a kutyit sétálni, locsold meg a virágokat, vagy fejtsd meg a „Melyik Disney-herceg illene hozzád?” tesztet a Cosmóban.
5. A kakaóport és a maradék porcukrot szórd egy-egy kis csészébe, szedd ki a trüffelt a mélyhűtőből, és egy kanállal vakargászd le a láboshoz ragadt, megkeményedett, gazdag csoki krémet, majd a kezzeiddel formázz belőlük nagyobbacska szőlőszem méretű golyókat. Végül egyenként forgasd meg őket a kakaóporban, vagy porcukorban.
6. Helyezd őket egy sütőpapírral kibélelt fedeles műanyagdobozkába, és tedd vissza őket a mélyhűtőbe még tíz percre. Most jön a beígért gyerekkori álom megvalósulása... készen állsz?
7. Nézz csak rá a kezedre... látod, ahogy a csodálatos csokolákrém az ujjad hegyétől a sorsvonaladon át a csuklódig az egész kezedet beborítja? Nagy kár volna érte, ha csak úgy lemosnánk, nem igaz? Diszkréten volnulj fére, és add át magad az élvezetnek, amelyre anyukád, vagy a nagymamád konyhájában sosem lett volna módod. Hmmmm!
8. A trüffelek a mélyhűtőben laknak, csak akkor szedd ki őket, amikor fogyasztani szeretnél belőlük. Vigyázz, csalókák: picinek tűnnek, de inkább lassan, élvezettel szopogatva majszold, mint gyorsan, egy mozdulattal bekapva őket. Így a második (na jó, a harmadik) után érzed majd: egy estére ennyi elég is lesz... és milyen jó lesz tudni, holnap, a hosszú munkanap után hazatérve, hogy ott kuksolnak a frigóban.
Cosmo tipp: A trüffelt kipróbálhatod fele tej, fele presszókávé mixszel is, és ha már szeptemberben karácsonyi hangulatod van, megbolondíthatod egy kis fahéjjal is.
|
|
Hozzászólások