Előételek Főételek Desszertek

Friss topikok

  • Frick László Emlékzenekar: Pompás recept, kár hogy a magamfajta pár.káp. medencei (pir.burg. régió) banánmajomfélék észnélkül... (2012.04.18. 06:53) Banánkenyér
  • Kunigundah: @pocaklakó minimanó: Kuszkusz helyett vízben főtt búzadara vagy ragadósra főzött rizs; szárzeller,... (2012.04.17. 22:38) Kuszkuszgolyó kókuszkabátban
  • zelmavagyok: Eddig is a narancslekvár volt a kedvencem, de csak egy bizonyos készen vett fajtából gyűjtögettem ... (2012.03.27. 11:34) 3 gyors finomság
  • whollosi: aha, még bennem van, mit szenvedett a kolléga a hajtogatásnál: gasztroszex.blog.hu/2011/08/18/rece... (2012.03.05. 21:02) Szamósza
  • Réka27: Hú ez valami isteni, nem is tudom eddig miért nem készítettem ilyet. A dió nagyon meg tudja bolond... (2012.03.03. 00:36) Omlós körtés morzsa

Hozzászólások

  • Frick László Emlékzenekar: Pompás recept, kár hogy a magamfajta pár.káp. medencei (pir.burg. régió) banán... (2012.04.18. 06:53) Banánkenyér
  • Kunigundah: @pocaklakó minimanó: Kuszkusz helyett vízben főtt búzadara vagy ragadósra főzö... (2012.04.17. 22:38) Kuszkuszgolyó kókuszkabátban
  • pocaklakó minimanó: Észak-Borsodban örülnek, mert biztos finom a fogás, de szomorúak, mert az uzso... (2012.04.02. 00:29) Kuszkuszgolyó kókuszkabátban
  • Utolsó 20

Bolt



Mi ez?

Ezen a blogon összegyűjtöm Steiner Kristóf különlegesen finom, egyszerű, de ami talán a legfontosabb: vegán receptjeit, hogy a jövőben egységesen, felcimkézve vissza lehessen őket keresni.


A legújabb recepteket keresd a Cosmopolitan.hu-n!

Címkék

Brownie

2012.01.25. 16:53

Késő éjszaka volt, mikor a londoni házunk konyhájában még javában izzott a sütő, és forogtak a fakanalak: életemben először “rendelésre” sütöttem. Aki követi a pályámat, vagy picit is ismer, pontosan tudja, hogy a sütés és főzés évek óta a szenvedélyem, és most, hogy a londoni Organic & Natural felkért, hogy süssek és szállítsak nekik vegán muffinokat és tortákat, egy újabb merész álmom vált valóra.

Jesszus, akkor te nyúlkaját eszel?” – kérdezik tőlem gyakorta azok, akik el sem tudják képzelni a kulináris kéjeket zsír, tojás és tejtermék nélkül. Lassan egy éve vagyok meggyőződéses vegán, és bármilyen hihetetlen, semmi sem hiányzik az asztalunkról. Sütök foszlós kalácsot, kelesztek pizzát, főzök magyaros pörkölteket és főzelékeket, imádok az indiai és mexikói ízekkel kísérletezni, és mindennél jobban szeretem, mikor egy gőzölgő, kívül ropogós, belül pedig csokoládéfolyótól duzzadó brownie-t halmozhatok fel az asztal közepére. Mivel rendszeresen kapok üzeneteket, hogy mikor osztom már meg a receptjeimet a nagyvilággal, ezért úgy határoztam, mától kezdve a finomságok is helyt kapnak itt a blogon. A brownie azért tökéletes kezdés az újonc vegánoknak, mert – szemben a flancos tortákkal és szofisztikált croissant-okkal – nem kell csinosnak lennie. Épp ellenkezőleg: minél dekadensebben omladozik, minél csábítóbban peregnek le a csokimorzsák a tálca szélén, annál biztosabb, hogy holnap ilyenkorra egy falat sem marad a desszertből. Tipikusan az az édesség, ami éppolyan rövid idő alatt fogy el, mint amilyen hamar elkészítettem. Mivel meggyőződésem, hogy a mérlegek – a fürdőszobában és a konyhában egyaránt – a Sátán cimborái, ezért én a lakás “összes termeiből” száműztem őket. Ahogy a kedvenc farmerom tökéletesen elegendő ahhoz, hogy megállapítsam, nem vittem-e túlzásba a csokoládémámort, egy egyszerű csésze is éppen elég segítség a méricskéléshez. Nagyjából két és fél decis bögrével számoljunk, de persze ez sem szentírás.

Hozzávalók

- 2 csésze finomliszt ½ csésze teljes kiőrlésű liszt (így ráfoghatjuk, hogy fitnesz süti)
- 1 tasak sütőpor
- 1 csipet szódabikarbóna
- 1 csipet só
- 1 rúd vanília (vagy egy löttyintésnyi aroma, ne legyünk túl sznobok – viszont akkor a nedves hozzávalókhoz adjuk majd)
- 50 gramm valódi holland kakaópor (ehhez viszont ragaszkodom)
- 50 gramm durvára tört dió vagy pekán dió
- 50 gramm fekete csokoládé (tudom, hogy nagy a kísértés, de a tábla másik felét tegyük félre a mázhoz…)
- 100 gramm margarin vagy 1 dl semleges ízű olaj (legjobb a dió)
- 1 dl erős eszpresszó
- szénsavas ásványvíz
- édesítőként pár csepp stevia / pár kanál datolyaméz / egy csésze nádcukor

A mázhoz

- 3 evőkanál nádcukor
- 3 evőkanál durvára tört dió
- 1 evőkanál margarin
- 1 evőkanál datolyaméz
- 50 gramm fekete csokoládé

Elkészítés

1. A liszteket, a sót, a sütőport és a szódabikarbónát alaposan összekeverem, és belekapargászom a vaníliarúd illatos tartalmát. Hozzászitálom a kakaóport, beleszórom a diót, és egy konyhai ollóval belevagdosom az edénybe a csokoládét – nem kell, hogy egyformák legyenek, a mázlistáknak nagyobb falatka olvadó gyönyör jut majd. Ismét összekeverem a száraz összetevőket.
2. Egy másik edényben összekeverem az olvasztott margarint vagy olajat, a presszókávét – nyugodtan készíthetjük instant porból is -, és ha folyékony édesítőt használok, az is ide kerül. Ha csak cukor van otthon, azt előtte feloldom egy csésze szódavízben. A stevia egy egyelőre csak bioboltokban kapható, természetes édesítőszer, amely százszor (!!!) édesebb, mint a cukor, így néhány csepp is elég belőle. Nincs keserű utóíze, hiszen nem egy gyanús kemikália, hanem egy növény párlata, és ráadásul nem is hizlal – meggyőződésem, hogy néhány éven belül rendesen felforgatja majd az édességipart.
3. Addig is, a nedves összetevőket összekutyulom, beleöntöm a lisztes keverékbe, és fakanállal emelgetni kezdem, hogy mindenhová eljusson a folyadék. Most kezdődik a kedvenc részem! A fakanállal folyamatosan emelgetve a tésztát, óvatosan felöntöm szénsavas vízzel, egészen addig, míg olyan állaga nem lesz, mint egy csokoládéhabnak vagy pudingnak.
4. Ekkor sütőpapírral kibélelek egy nagyjából 20X30-as méretű sütőtálat, és belekanalazom a mouse-ra emlékeztető tésztát. 180 fokon, a középső rácson 15-20 perc kell neki, de ennél tovább sütni szigorúan tilos, mert kiszárad.
5. Elegáns mozdulattal kiemelem a papír fülénél fogva, és rácsra helyezem, majd sebtiben nekiállok a máznak. Felolvasztom a cukrot, és mikor már kezd megbarnulni, beleszórom a diót, majd mindet meghempergetem a karamellben. Rákanalazom a margarint – ez összerántja a karamelldarabkákat, ilyenkor kelnek életre azok a ropogós kis mini meteorok, amikre olyan jó lesz ráharapni. Ha már kicsit megnyugodott a sercegő margarin, kockákban hozzáadom a csokit, majd a mézet, és ha megolvadtak, voilá, kész is.

Én még langyosan kör alakú tálcára pakolom a brownie-t, 12 kockára vágom fel, és háromszintes piramist építek belőle, majd minden darabot meglocsolok a kissé már kihűlt karamellás-diós csokoládéfolyammal. Hadd csepegjen-csorogjon a sütik oldalán, nem az osztrák Sacher cukrászat mérnöki pontossággal szerkesztett egyen-tortáját készítjük, hanem egy bohém brownie-t! Az újkori Bábel-tornyába kóstolva vészesen közel kerülünk a mennyországhoz, de a bibliai történet tanulsága szerencsére nem veszélyeztet minket: ha van olyan szó, amelyet a világ minden pontján, minden nyelven megértünk, az nem más, mint a csokoládé!

Képek: SteinerKristof.com

Szülinapokra és egyéb “sátoros ünnepekre” ugyanezt a tésztát tortaformában sütöm meg. Mikor nagyjából kihűlt, két egyenlő lapra vágom éles késsel vagy damillal. A rétegek közé, illetve a torta tetejére vegán sajtkrémből, datolyamézből és egy egész tábla csokoládéból összeolvasztott krémet készítek, és attól függően, hogy kicsinek vagy nagynak készül, elegáns csokiszirmokkal vagy színes cukorkákkal díszítem.

A recept a SteinerKristof.com-on jelent meg.

komment hozzászólás ↵
   
       


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása