Emlékszel, milyen kiábrándító volt, amikor a suliban kompót volt a desszert csokiöntetes piskótakocka helyett? Hát most ennek a rossz érzésnek egy csapásra véget vetünk!

Persze tudom: az enyhén fahéjas, túl szegfűszeges lében úszkáló, vizenyős gyümölcscafatok mindennek ellentmondtak, amit szeretünk egy desszertben, de ezért nem a kompót a hibás. Lehet azt jól is csinálni, csak egy kicsivel több lélek, és kevesebb szegfűszeg kell bele. Ez a sokféle gyümölcsből és fűszerrel, fehérborral készült változat viszont haláli finom. Ezért is kapta a „meghalok érte” nevet. Hallod már, ahogy szólongat a hűtőből? „Naaa, egyél belőlem... csak egy kanálkával... tudom, hogy te is akarod!”

„Áruházi rádióóó. Tájékoztatunk, hogy nálunk már karácsony van, ebből az alkalomból éttermünkben megkóstolhatod a svéd húsgolyóink vega változatát. Most pedig vissza az ABBA-hoz - Happy new year, happy new year!"

Na erről a bejelentésről álmodozom már lassan négy éve, akárhányszor elugrom a svéd shopba egy kis glöggért, vagy a nagy kerek, fűszeres kenyérért, amit csak ősztől januárig árulnak. És nem vagyok ezzel egyedül: múlt héten kaptam egy üzenetet egy jó baráttól. „Csak azért írok, mert Hédi és a popcake után szabadon én is ajánlanék/kérnék egy receptet: a svéd húsgolyókét. Óriási fan vagyok - egy-egy új bútorkatalógust is úgy várok, mint te egy új Madonna albumot – és a húsgolyó az egyetlen étel, ami vegaként néha hiányzik.... : $.” Nos, nekem több se kellett: már-már svéd szakértelemmel kifejlesztettem az ízvilágában az eredetihez legközelebb álló, ám tökéletesen vegán receptet – mindenkinek, akik hosszú évek óta sóvárognak a feledhetetlen íz, élmény, mi több, esemény után. „Njuta av din måltid” - azaz... jó étvágyat!

A trüffel az valami varázslatos cucc! Egyrészt azért, mert bármiféle sütikészítési előtanulmány nélkül is tető alá hozható különösebb erőfeszítés nélkül. Másrészt azért, mert ez a világ legjobb ajándéka!

De legfőképpen mégiscsak azért, mert a mélyhűtőben rejtegetve mindig előkaphatod magányos estéiden, az „Egyszer volt hol nem volt” legújabb epizódja mellé, vagy egy romantikus vacsi után, amikor csak úgy lazán odaveted a pasinak: „Megnézem, nincs –e valami kis szimpla édesség a konyhában.” És – igen, ezt még mindig lehet fokozni – legeslegfőképpen azért, mert a készítése közben garantáltan valóra válik egy gyermekkori álmod... de nem lövöm le előre a poént!

Pizzát sütni és pizzát rendelni nagyjából olyan távol áll egymástól, mint elolvasni a Rómeó és Júliát, vagy megnézni a Leonardo DiCapriós, hollywoodi feldolgozást.

Ennek a változatnak az elkészítésében ráadásul a pizzát alantas, hizlaló fogássá alacsonyító bűntársak nem vesznek részt: nincs benne sem zsíros hús, sem nehéz sajt, és a tészta vastagsága sem vetekszik a Harry Potter hetedik kötetének gerincével. Ha pedig most arra hivatkozva kapnál a postaládádba gyömöszölt szórólap után, hogy „kinek van ideje erre", elárulom: ez a pizza - ellentétben a hagyományos változattal – élesztő helyett sütőporral készül, így nincs szüksége kelési időre. Ez pedig azt jelenti, hogy hamarabb lesz gőzölgő, frissen sült házi pizza az asztalodon, mintha a netpincérről rendelnél. Az illat pedig... hmmm!

A mai receptet annak jegyében adom a kezedbe, hogy a melóhelyeden se kelljen ráfanyalodnod azokra a kajákra, amelyek hosszútávon csúnyán megbosszulnák magukat. Ezt a sós péksütit variálhatod, formázhatod, új töltelékeket tesztelhetsz, és ami a legjobb: megoszthatod másokkal is!

A főzés nem csak azért jó buli, mert finomabb a kaja, mint bárhol máshol, vagy mert több pénzed marad félretenni egy januári síelésre. A legjobb benne, hogy pontosan tudod, miből készültek. Amikor viszont halálosan éhesen beesel egy aluljáró pékségébe, és veszel egy pizzás csigát, elég valószínű, hogy állományjavítókkal, aromákkal és tartósítószerekkel felturbózott cuccot vásárolsz. Legyen szó transzzsír-rémálom margarinról, fehér cukorról, fehér lisztről, vagy mindendéle gyanús kemikáliról, ezek a dolgok nyomot hagynak a testeden: a szemed alatt, a szíved izomzatán, az emésztőrendszeredben. Ha jól eszel, vidáman, könnyen ébredsz fel, és kiegyensúlyozott vagy napközben. Ha rosszul eszel, nehéznek és fáradtnak érzed magad, és úgy tűnik: a tested egyszerűen nem engedelmeskedik neked!